Térkép - Bujan alközség (Komuna e Bujanit)

Bujan alközség (Komuna e Bujanit)
Bujan alközség harmadik szintű közigazgatási egység Albánia északkeleti részén, Kukës városától légvonalban 40, közúton csaknem 100 kilométerre északnyugatra, a Valbona folyó jobb partján, Bajram Curri déli szomszédságában. Kukës megyén belül Tropoja község része, központja Bujan falu, további települései Bllata, Dojan, Gria e Re, Lekurtaj, Markaj, Rosuja és Selimaj. A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége. A vaskor óta lakott terület elsősorban halomsírjairól nevezetes, emellett mint a kommunisták 1943–1944-es bujani konferenciájának helyszíne ismert.

A Valbona folyó nyugati partján elterülő sziklás fennsíkon található tizenkét halomsír, amelyet szűkös leletanyaga és típusanalógiák alapján a vaskor korai szakaszára datálnak. Az alközség területén találhatóak a Drin-völgyi ókori út egyik erődített illír településének, Rosujának a romjai. 1943. december 31-e és 1944. január 2-a között Bujanban került sor az Albán Kommunista Párt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége titkos tanácskozására, amelyen megalakították Koszovó és Metohija Nemzeti Felszabadítási Tanácsát. A tanácskozásnak otthont adó Mani-kulla ma műemlék, ahogy műemléki védelmet élvez a falu másik erődháza, a Sokoli-kulla is. Ugyancsak Bujan határában, de a Valbona bal partján láthatóak a cernicai vár romjai, emellett Selimajnál is található egy várrom, Leka vára (Kalaja e Lekës) néven. Az alközség területén található Fang falu szülötte volt Mic Sokoli (1839–1881) függetlenségi harcos.

 
Térkép - Bujan alközség (Komuna e Bujanit)
Ország - Albánia
Albánia zászlaja
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten Koszovó (annak teljes elismertsége hiányában Szerbia) (112 km), keleten Észak-Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.

Albánia 2009 áprilisa óta tagja a NATO-nak, ezen kívül 2014-től az Európai Unió tagjelöltje. A kommunizmus bukása óta jelentős lépések történtek a gazdasági és társadalmi helyzet javítása érdekében. A fejlődés ellenére a 2010-es évek végén még mindig Európa egyik legelmaradottabb országa volt.
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
ALL Albán lek (Albanian lek) L 2
ISO Nyelv
SQ Albán nyelv (Albanian language)
EL Görög nyelv (Greek language)
Neighbourhood - Ország  
  •  Görögország 
  •  Koszovó 
  •  Montenegró 
  •  Szerbia 
  •  Észak-Macedónia 
Administrative Subdivision
Város, Falu,...